Mindig is nagyon szerettem gyerekekkel foglalkozni, játszani velük, segíteni abban, amit még nem tudnak megcsinálni, így aztán nagyon örültem, mikor a bátyámnak megszületett az első lánya, Móni, majd a második baba is kislánya lett, a Csilla nevet kapta. Már pici koruktól kezdve gyakran átjártam hozzájuk, hogy vigyázzak rájuk, amíg a bátyámék elmentek valahova, de azt élvezem leginkább, hogy most már ki tudok velük menni a játszótérre is, és ezt ők is nagyon szeretik.

Néhány napja az egyik délután is ez volt a programunk, a két kislány nagyon lelkesen várta, hogy menjünk, és persze örömükben össze-vissza kezdtek szaladgálni, mikor beértünk a parkba. Egy idő után a homokozóba kötöttek ki, és csatlakoztak egy velük nagyjából egykorú kisfiúhoz, aki nagyon koncentrált arra, hogy egy összetett, tornyokból és falakból álló homokvárat építsen. Odaléptem hozzájuk, megkérdeztem a kisfiú nevét és bemutattam neki a lányokat. Egy ismeretlen nő szólított meg, megdicsérve, milyen szépek a lányok. Én persze zavarba jöttem, mint mindig, mikor valaki a bátyám lányait az enyémeknek hitte, de gyorsan tisztáztam a helyzetet. Kiderült, hogy a hölgy Andris, a homokvárat építő kisfiú anyukája, úgyhogy el is kezdtünk beszélgetni.

Az anyuka nagyon szívesen mesélt a kisfiáról, egyértelműen látszott, hogy Andris a szeme fénye. Azt is elmesélte, mennyire hasonlít a fiú az apjára, és hogy hasonlítani is akar, ő a hőse. Megtudtam, hogy a férje építészmérnök, és innentől kezdve nem voltunk téma híján, hiszen az építészet és a mérnöki munka mindig is nagyon érdekelt. Így aztán kikérdeztem a fiatal nőt mindenféléről, amit a férje munkájáról tudott.

Ő szívesen mesélt, én kérdeztem, és csakhamar eljutottunk oda, hogy az eszközökről beszélgettünk, amiket otthon is látott, hogy a férje használ a tervek szerkesztéséhez. „Persze ma már a szerkesztés nagyon modern, minden digitális, és a férjem imádja a bluetooth-os eszközöket használni.” Itt aztán kíváncsi lettem, hogyan is segítik a munkáját ezek az eszközök. Elmesélte, hogy otthon, a dolgozószobában és bent a férje munkahelyén is sok bluetooth-os eszközt használ, például egeret, billentyűzetet, hangfalat is. Ez azért is nagyon jó, mert zavarja a sok kábel, viszont, ami fontosabb, hogy így minden mobilis, úgyhogy ha szeretne, akár egy méterrel hátrébb is ülhet, a kanapéba, és szerkesztheti onnan a terveit, a karfán tartott egérrel és ölében a billentyűzettel. „Ezt nagyon szereti, sokkal kényelmesebb, mint az asztalnál ülni egész nap” –folytatta tovább a nő, én pedig egyet értettem vele, nagyon is tetszett a gondolat.

A beszélgetés végére eljutottam oda, hogy rájöttem, nekem is szükségem lenne bluetooth-os eszközökre, mondjuk, egy hangfal nem jönne rosszul, de egy egérnek vagy egy billentyűzetnek is örülnék. Így aztán megkérdeztem Andris anyukáját, hogy ők hol vették ezeket az eszközöket, aki meg is mutatott egy honlapot bluetooth-os eszközökről a telefonján, ahol szerinte biztosan találok olyasmit, amit keresek. Az ajándékvarázsló weboldala egy nagyon szuper oldal, továbbirányít olyan helyekre, ahol jó áron és jó minőségben tudom megvásárolni a kiválasztott termékeket. Már ott a játszótéren elkezdtem böngészni, nehezen kaptam észbe, hogy tulajdonképpen lassan ránk esteledik.

„Na, gyere te kis építész palánta!” – mondta a fiának, mikor haza indultak, majd tőlünk is elköszöntek. Este pedig, miután én is hazavittem a lányokat, elkezdtem keresgélni tovább a honlapon, amit Andris anyukája mutatott, hogy mivel lepjem meg magam, mikor megérezik a következő fizetésem.