Hobbi szinten nagyon szeretem és kutatom az építészetet. Emiatt is követem ezt a blogot és szoktam posztokat is írni. Egyik kedvenc hobbim a városnézés, itt gyönyörködhetek az egyes helyiségek építészetében, látva azt, ahogy a sok, többféle célra épült ház együtt kiad egy szép városképet. Különös élmény megfigyelni azt is, hogy a különböző épületek stílusa sokat elmond arról a korról, amikor készültek. Ahogy a gótika a hatalmas tornyokkal és a csúcsíves boltozatokkal a magasba törést és az Istenhez közeledést jelképezi, a reneszánsz a visszatérés a földre, az emberi örömök élvezetéhez. A horizontálisan szimmetrikus formák a földre való visszatérést jelképezik, emellett a visszatérés a görög és római formákhoz az emberközpontú kor iránti nosztalgiát fejezi ki. A klasszicizmus ugyanezen korok harmóniáját, egyensúlyát és esztétikáját idézi meg. Az emberi értelem és rend iránti tiszteletet tükrözi. Ezzel gyökeresen szemben áll a panelházak és egyéb szocializmus kori épületek stílusa. A brutalizmus a funkcionalitást állítja középpontba, míg a művészet és az esztétika csak másodlagos marad. Masszív, szögletes formák dominálnak, amik erőt és funkcionalitást sugallnak.

Elképesztő élmény az is, ahogy a városban sétálva az ember láthatja a különböző korok lenyomatait. A gyönyörű központi történelmi városnegyed és a periférián található brutalista lakótömbök mind egyedi jellemzői a közép-kelet európai városoknak. Egy igazi történelmi városközpontban való sétát az ember igazi időutazásként élhet meg a remek esztétikai élményen túl. Emiatt is sajnálom kicsit, hogy a gyönyörű szép klasszicista épületek harmóniáját Budapesten megtört néha egy egy üveg, vagy beton épület, gondoljunk csak a Vörösmarty térre vagy a Kálvin térre. Összességében fontosnak tartom, hogy egy város vigyázzon és őrizze meg építészeti hagyatékát, mert ezek múltunk reprodukálhatatlan értékeit őrzik.

Amiatt írok most a blogra, mert mostanában találtam rá egy új hobbimra, amely szintúgy remekül megteremti a kapcsolatot a múltunkkal, így bátran ajánlom minden építészet iránt érdeklődőnek. Ez az új hobbim a régi pénzekkel való foglalkozás, azaz a numizmatika. Amiatt rendkívül izgalmas ez, mert minden egyes pénzérme egy szelet a múltból, visszatükrözi az adott kor és kultúra fontos értékeit. Az emberek mindig a számukra legjelentősebb jelképeiket örökítették meg pénzeiken. Először az isteneiket, szent állataikat, növényeket és szimbólumaikat verték a pénzekre, majd gyakran az uralkodókat és azok hatalmi jelképeit. Gondoljunk csak bele, a mai magyar pénzeken is megjelennek fontos államférfiak, mint Széchenyi István, Deák Ferenc vagy Rákóczi Ferenc, emellett jelképes épületeink állataink és növényeink is.

A pénzverés maga az i.e. 7. században kezdődött, az anatóliai Lüdiában készítettek először arany-ezüst ötvözetből érméket. Előtte köveket, kagylókat használtak pénzként kereskedelmi célokra, azonban ezek sem egységes értékűnek sem értékállónak nem bizonyultak. A lüdiaiaktól átvették a pénzverést a föníciaiak, akik nagy kereskedő birodalomként elterjesztették az egész Földközi-tengeren, így jutott el a görögökhöz is, akik hamar meghonosították. A görögöktől, mint annyi minden más kulturális és technikai elemet, a pénzverést is átvették a rómaiak. Ők verték méltán híres ezüst pénzüket, a dénárt. A Birodalom egész területén egységes és értékes valutát biztosított, ezzel összefogta a diverz területeket és meggyorsította és egyszerűbbé tette a kereskedelmet. Emellett a Római Birodalom határain túl is értékesnek számított, még Indiába is jutott el dénár. Összességében azáltal, hogy ennyi kultúrában elterjedt a pénzverés és ilyen régóta zajlik a hagyománya, rendkívül sok és egyedi érme létezik, amely mind elmondja, hogy az adott kultúra, abban a korban mit tartott elég fontosnak ahhoz, hogy rákerüljön a pénzeikre.

A pénzgyűjtés hagyománya is az ókorra datálható. Augusztusz császár kezdte gyűjteni a birodalma különböző területein használt érméket. Ezt a szokását több utódja is követte és középkori királyok is gyakran hódoltak ennek a hobbinak. Több okból is a pénzgyűjtés sokáig az előkelőségek és gazdagok hobbija maradt. Az országok közötti kereskedelem igen alacsony szinten működött, illetve a külföldre való utazás gyakran veszélyes és költséges volt, így nehéz volt hozzájutni más országok pénzeihez. Emellett amikor trónra lépett egy uralkodó gyakran begyűjtötte az épp forgalomban lévő pénzeket, beolvasztotta és újraverette saját arcképével és hatalmi jelképeivel. Ezáltal tudott módosítani a pénz nemesfém tartalmán és kifejezte vele hatalmát is. Emiatt nem volt jellemző a régi érmékhez való ragaszkodás, azok fennmaradása. A mai nagy érmegyűjtemények alapjait is jórészt korábbi nemesek gyűjteményei adják. A numizmatika egyik legjelentősebb alakjának és megalapozójának a német származású németalföldi művészt, Hubert Goltziust tekintik. A 16. században gyűjtötte össze az ókori római és középkori pénzérmék igen jelentős részét. Emellett katalógusba rendezte és rajzokkal örökítette meg őket. Az összes császárt és királyt ábrázoló érmét emellett életrajzzal is kiegészítette, amennyiben elérhető volt. Grandiózus művét négy nyelven adta ki, hatalmas teljesítménye okán a modern numizmatika atyjának tekintjük őt.

Nagy segítséget nyújtott számomra a régi pénzek tudományának és gyűjtésének területén való elindulásban a Procopius Numizmatika ( http://regipenzfelvasarlas.hu/erme-bolt/ ). Ők Magyarország egyik legnépszerűbb régi pénzekkel kereskedő vállalata. Érmeboltként működnek, emellett folyamatosan vásárolnak fel régi pénzeket és aukciókat is tartanak. Már a weboldaluk rendkívül informatív, egy remek kedvcsinálót is tartalmaz a numizmatikáról, emellett nagyon átláthatóan leírják a működésüket is digitális felületükön. Az értékbecslés náluk egy szakmailag magas szinten álló, nagy tekintélyű csapat végzi, akik a pénz kora, ritkasága és érme esetén nemesfém tartalma alapján határozzák meg az értékét. Biztosítják ezáltal hogy a lehető legpontosabb és legjobb árajánlatot kapja az eladó. Ezzel szemben egy nem hozzáértő régiségboltban gyakran átverik az embert azáltal, hogy csak a pénzérme nemesfém tartalma alapján fizetnek.

A numizmatika tehát nem csupán egy izgalmas hobbi, hanem egy olyan tevékenység, amely segít mélyebben megérteni történelmünket és kultúránkat. Az egyes érmék nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem szimbolikus jelentésük révén bepillantást engednek az adott kor társadalmi, politikai és gazdasági viszonyaiba. Az érméken megörökített uralkodók, épületek, szimbólumok és feliratok egyfajta időkapszulaként szolgálnak, amelyek mesélnek a múltról és megőrzik azt a jövő számára.

Személy szerint úgy érzem, hogy a numizmatika és az építészet iránti érdeklődés remekül kiegészíti egymást. Mindkettő az emberi kreativitás és innováció lenyomatait kutatja, és lehetőséget ad arra, hogy átfogóbban megértsük a civilizáció fejlődését. Az érmegyűjtés közben sokszor eszembe jutnak azok az építészeti remekművek, amelyeket egy-egy korszak hagyott ránk, hiszen ugyanaz a kulturális háttér formálta mindkettőt. Ez a két hobbi egymást erősítve segít rávilágítani arra, hogy milyen fontos az értékeink megőrzése, legyen szó építészeti örökségünkről vagy a múlt kisebb, ám nem kevésbé jelentős tárgyi emlékeiről.

Bátorítok mindenkit, hogy merüljön el valamelyik ilyen hagyományőrző hobbi világában, hiszen nemcsak új ismeretekkel gazdagodhatunk, hanem a saját környezetünket is más szemmel láthatjuk általa. Amennyiben pedig sikerült felkeltem az érdeklődést a numizmatika irányába, meleg szívvel ajánlom mindenkinek a Procopius Numizmatikát ( http://regipenzfelvasarlas.hu/erme-bolt/ ).